A dokumentum emlékeztet, hogy a GRECO 13 ajánlást fogalmazott meg egy 2016-os felmérésben. Ezek közül kettőt kielégítő módon, négyet csak részben, hetet pedig egyáltalán nem valósított meg az ország - állítják.
A GRECO csütörtöki jelentése jelentős kezdeményezésként értékeli, hogy a parlament elfogadta 2017 októberében a képviselők és szenátorok magatartási kódexét. Az ebben fellelhető túl általános megfogalmazások, illetve az alkalmazási szabályok hiányosságai miatt azonban úgy véli, hogy e törvényi keret nem kielégítő - áll a dokumentumban.
A korrupcióellenes államcsoport úgy véli, Románia nem helyez kellő hangsúlyt a törvényhozók vagyon- és érdeknyilatkozatait ellenőrző Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tevékenységének hatékonyabbá tételére, bár a munkamódszerek és az adatfeldolgozás jelentősen javult. A szervezet ugyanakkor elvárja az ANI-határozatok gyakorlatba ültetésének javítását.
A dokumentum szerint a romániai jogalkotási folyamatok továbbra is aggasztják a GRECO-t, amely úgy véli, túl gyakran élnek a törvényhozók a sürgősségi eljárás lehetőségével, ugyanakkor sokszor éri az a vád őket, hogy széles körű egyeztetés vagy az átláthatóság elvének betartása nélkül fogadnak el törvényeket. A GRECO hiányolja a vezető tisztségeket betöltő ügyészek és bírák kinevezési eljárásának objektivitását és átláthatóságát garantáló intézkedéseket, és úgy véli, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) fontosabb szerepet kellene kapnia e procedúrában.
A jelentést 2017. december 8-án állították össze a GRECO plenáris ülése keretében, amelyen arról is döntés született, hogy sürgősen felülvizsgálja a szervezet az igazságügyi törvényeket módosító három jogszabálytervezetet. Az ezekről készült felmérést nem foglalták bele a csütörtökön közzétett jelentésbe, mert még kidolgozás alatt áll, vélhetően a március 19-e és 23-a közötti plenáris ülésen ismertetik majd.
A GRECO ugyanakkor felkérte a romániai hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a csak részben vagy egyáltalán nem megvalósított ajánlások ügyében.